Sörlexikon

Alagútpasztőrözés
Ale
Alkohol
Altbier
Amber
Apátsági sör
Ászokolás
Balling-fok
Bécsi maláta
Bécsi típusú lager
Biere de garde
Bitter (keserű)
Búzamalát
Búzasör
Cukorfokmérő
Dupla bak (Doppelbock)
Dortmundi export
Dunkel/dunkle/dunkles
Édes sör lé
Energiatartalom
Erjedés
Erjesztés
Erős sörök
ESB
Export
Extrakttartalom
Fehér
Festőmaláta
Füstölt maláta
Hefe
Ice Beer
India Pale Ale
Imperial Stout
Karamellmaláta
Keller Bier, Zwickel Bier
Keserűanyagok
Keserűérték
Komló
Komlózás
Kölsch
Lager sörök
Lambic/Lambiek
Maláta
Malátázás
Marzen Bier
Mild
Milk Stout
München
Müncheni maláta
Pale Ale
Pasztőrözés
Pilseni (pils, Pilsener, Pilsner)
Pilseni Maláta
Porter
Pilsener/Pils/Pilsner
Porter
Pub
Rauchbier
Serjog
Sermérőcégér
Skót ale
Steam Beer/Dampfbier
Stout
Sörfőző-pub
Sör
Sörfejtés
Strong Ale/Old English Ale
Trappist
Tripla
v/v
Weizen/Weissbier/Wheat

Alagútpasztőrözés: A kiscsomagolásban (palack és doboz) levő sör átküldése egy hevített rendszeren (alagúton). Célja a sör szavatossági idejének meghosszabbítása.

Ale: (sör) Angol nyelvű meghatározás a meleg erjesztéssel készülő sörökre, amelyeknél az erjesztés során a felszínre emelkedik az élesztő. sok típusa létezik, például mild, bitter, pale, barna ale.

Alkohol: Az alkohol közvetlenül a szénatomhoz kapcsolódó – OH csoportot tartalmazó szerves vegyület. (A kémiai nevük – ol-ra végződik.) A természetben az illóolajak tartalmaznak nagyobb mennyiségben szabad alkoholt. A természetben keletkezhet alkohol erjedés útján is, a nitrogénmentes szerves vegyületek – főleg szénhidrátok – oxigénmentes (anaerob) lebomlása során. Az erjedési folyamatok során a specifikus élesztőgombák által termelt enzimek határozzák meg, hogy az erjedés tejsavas, vajsavas, alkoholos, illetve némi oxigén jelenlétében ecetsavas lesz-e. Az alkohol erjedés alatt az élesztőgombák melléktermékként szén-dioxidot szabadítanak fel. Innen származik pl. a sör, a pezsgő természetes széndioxid tartalma.

Altbier: A brit bitterhez vagy pale ale-hez hasonló német sör. Elsősorban Düsseldorf városához kötődik.

Amber: Általános meghatározás, mely főként az Egyesült Államokban terjedt el. Többnyire ír stílusú borostyánvörös ale-re, néha bécsi lagerra utal.

Apátsági sör (Abbey, Abbeye, Abdíj): Erős, gyümölcsös jellegű sör, melyet Belgium világi sörfőzdéiben készítenek premontrei és bencés apátságok licence alapján. Néhány fajta alapjául a trappista apátok söre szolgált.

Ászokolás: A fickósört csővezetéken az ászokpincébe vezetik, ahol az elvárt minőségtől függően két – három hétig, esetenként több hónapig zárt tartályokban vagy hordókban történik az utó- vagy másodlagos erjedés és az érlelés. Az ászokolás ideális hőmérséklete a 0 -1 ⁰C. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál lassabban zajlik le az utóerjedés, de annál harmonikusabbá is válik a sör. Az alacsony hőmérséklet nagymértékben elősegíti a szén-dioxid oldódását is a sörben, ami nem mellékes a szép és tartós habképződés szempontjából.

Balling-fok: Az erjedés előtti, tehát a ki nem erjedt sör lé cukorfokát Balling-fok-ban szokás megadni. A söripar részére az első cukorfok-táblázatot Balling készítette, ezért róla is nevezték el. A meghatározott cukorfok súlya azt fejezi ki, hogy 100 kg sör lében hány kg cukor van.

Bécsi maláta: Átmeneti típus a világos és a sötét maláta között, borostyánszínű. Aranyszínű sörök készítésére szolgál a 90 ⁰C-on aszalt maláta. Nem állítható elő a világos és a sötét maláta bizonyos arányú keverésével, mert a barna színű sötétebb elnyomja a bécsi maláta eredeti aromáját, és rosszabb lesz a habképződés is. Az osztrák söripar fellendülését, exportfelfutását egykor elsősorban a bécsi maláta minősége és sikere hozta meg.

Bécsi típusú lager: Bronzos-vöröses árnyalatú lager, édeskés malátaillattal és ízzel. A Märzen – Oktober-fest egy erősebb változata ennek a sörnek.

Biere de garde: Erős, ale-hez hasonló típus, melyet eredetileg azzal a céllal készítettek, hogy a pincében tárolják. Franciaország északnyugati részének jellegzetessége.

Bitter (keserű): Gazdagon komlózott ale.

Búzamaláta: A búzasör és egyéb felsőerjesztésű sörfajták – mint például a kölsch – előállításához használt maláta. Az árpától eltérően egyelőre nem alakult ki kifejezetten sörbúzafajta. Malátagyártás szempontjából a legnagyobb különbség az árpa és a búza között az utóbbinak az árpához képest szinte hiányzó héjszerkezete, valamint a búza igen magas fehérjetartalma. Ez indokolja, hogy a búzamalátához mind a mai napig árpamalátát kevernek, jellemzően 50 % arányban.

Búzasör: A búzasör legalább 50 % búzamalátából készül, többnyire árpamaláta hozzáadásával, felsőerjesztéssel, vagy – néhány búzasör esetében- felső- majd alsóerjesztéssel.

Cukorfokmérő: A sör lé cukorfokát cukorfokmérővel (szacharométer), vagy más szóhasználattal sűrűségmérővel (aerométer) határozzák meg. A cukormérő olyan fajsúlymérő, amelynek szárán a fajsúly helyett a megfelelő cukorfok olvasható le.

Dupla bak (Doppelbock): Alkoholtartalma általában 7,5 % v/v.

Dortmundi export: Az átlagosnál valamivel erősebb, száraz, aranyszínű lager. Lásd: export.

Dunkel/dunkle/dunkles: Német szó, jelentése sötét.

Édes sör lé: A komlóforralás előtti sör lé.

Energiatartalom: A világos sörök 100 grammja átlagosan 187 kJ (kb. 44 kcal) energiát tartalmaz. Barna sörök esetében ez az érték 275 kJ (kb. 55 kcal) körül van. Csak az összehasonlítás kedvéért ugyanennyi tej 2727 kJ-t, sovány túró 502, egy pohár édes bor 585 kJ-t tartalmaz. A sör tápértékére jellemző, hogy egy pohár sörben ugyanannyi fehérje van, mint 120 ml tejben vagy 60 g kenyérben, vagy 25 g húsban.

Erjedés: Folyamat, amely során a cukor alkohollá és szén-dioxiddá alakul. A sörfőzők előtt magát a folyamatot ősidők óta ismerték, de az okát nem tudták. Mielőtt megismerték volna a fajélesztőt, az erjedést különféle vadélesztőkkel, penészgombákkal idézték elő.

Erjesztés: Az erjesztés alapvetően két – a folyamat lényegét tekintve nem élesen elkülöníthető – részre osztható: főerjedésre és utóerjedésre. A főerjedés során az elszaporodott sörélesztő a sör lében lévő oldott malátacukrot ( maltózt ) enzimes folyamat során alkohollá bontja, széndioxid felszabadulása mellett. A sör lében az erjedés végén a sörélesztő elhal, ez a söprűmaradék, az elhalt élesztősejtek az erjesztőkád aljára ülepednek. Ha a sör lé tetején lévő fodros hab barna színű lesz és összeesik, akkor a főerjedési szakasz befejeződött.

Erős sörök: Az átlagosnál magasabb alkohol- és szárazanyag tartalmú sörök elnevezése. Az erős sörök legismertebbike az elsősorban Bajorországban elterjedt bak (Bock), amelyet többnyire meghatározott ünnepekre főznek. A dupla bak (Doppelbock) ugyan nem kétszer olyan erős, de igazán tartalmas ital, amelyet elsősorban hűvösebb évszakokban fogyasztanak. A világ egyik legerősebb söre a kulmbachi jeges bak (Eisbock).

ESB: Extra Special Bitter (extra különleges keserű) A britt Fuller’s sörfőzde különleges söre. Sok hasonló főzet receptjének ihletője lett az Egyesült Államokban.

Export: A XIX. század végén kialakított jellegzetes, alsóerjedésű, Dortmundban főzött sörfajta receptúrája Fritz Brinkhoff nevéhez fűződik. A dortmundi sör nevében az export a minőségre és eltarthatóságra utal: a sör egyik világvárosában különleges, aranyszínű, jellegzetesen száraz, de nem túl keserű sört készítettek, amely nemcsak Németországban, de Hollandiában és Belgiumban is hamar népszerű lett.

Extrakttartalom: Az extrakt az összes nem illó alkotórész, azaz a sör lének az alapanyagokból, komlóból és a sörfőzési vízből származó összes alkotórésze, főleg malátacukor, oldható malátadextrin, fehérje, nyomelemek, valamint komló keserű és aromaanyagai.

Fehér: (Weise/Wiess-bier/White/Wit) Német, angol illetve flamand kifejezések a búzasörre.

Festőmaláta: A barna sörök megkívánt színe a magas hőmérsékleten asztalt és pörkölt (150-200 ⁰C-os) müncheni malátával sem érhető el, csak oly módon, hogy a sötét malátához bizonyos mennyiségű festőmalátát vagy cukorkulőrt kevernek. A festőmaláta nyersanyaga 3 napos zöldmaláta vagy nedvesített kész maláta. Legjobban a búzamaláta fest. Előállítására a pörkölő dobot használnak. A festőmalátától a sör többé – kevésbé erős, enyhén égett színt kap.

Fehér: (Weise/Wiess-bier/White/Wit) Német, angol illetve flamand kifejezések a búzasörre.

Füstölt maláta: Bükkfaparázson pörkölt maláta, melyet a füstölt sörtípus készítésére használnak.

Hefe: Német szó, jelentése élesztő.

Ice Beer: Jeges lager sör, mely nevét onnan kapta, hogy olyan hidegen tartják, hogy a sörben lévő víz fagyni kezd, majd a keletkező jégkristályokat kiszűrik, így egy viszonylag magasabb alkoholtartalmú italt kapnak. A jeges sör készítésének tradíciója Németországból származik. (Eisbock sör).

India Pale Ale: Tradícionális angol sör, történetéről a neve árulkodik. Amint köztudott, hajdan India volt a Brit birodalom koronagyarmata. A koronagyarmaton élők számára főzték ezt az ale-t, méghozzá úgy, hogy a hosszú tengeri szállítást, klímaváltozást kibírja. Jellemzője a magas komlótartalom, a keserű íz és a testesség. Színe a mézaranytól a rozsdavörösig, bronzig terjed.

Imperial Stout: Erős angol ale, alkoholfoka általában 6-8% közötti, színe sötét, gyakran fekete. Íze pörkölt kávé és keserű csokoládé aromáját idéző

Karamellmaláta: Zöldmalátából vagy beáztatott asztalt malátából 60-70 °C-on cukrosított, majd 90-150°C-on pörkölt, karamellizálódott, enzimaktivitás nélküli maláta. A pörkölés hőmérsékletétől függ a karamellmaláta színe. Erősen színező hatású, javítja a sör habtartósságát és tel tízűségét is. Van világos és sötét változata. A világos karamellmalátát maximum 80 ⁰C-os hőmérsékleten, a sötét karamellmalátát maximum 170 ⁰C-on pörkölik.

Keller Bier, Zwickel Bier: Szűretlen lager sör, amit a számos német és osztrák sörfőzdében- mint különlegesség- készítenek.

Keserűanyagok: A sör keserűanyagainak nagy része a komlóból, egészen kis része a malátahéjból kerül az italba. A komló keserűsav nagyrészt már a sör lé főzésénél megjelenik. A komló keserűanyagai adják a sörnek az aromát, a keserű ízt, és formálják jellegét. A keserűanyag – tartalom sörtípusonként változó. A pilseni típusú sör keserűanyag – tartalma akár 40 mg/liter is lehet, míg az export típusú söröké alig haladja meg a 18 mg/litert.

Keserűérték: Ezt a komlóra és a kész sörre egyaránt meghatározzák. A komlónál ez az alfa-, béta-savak és a lágy gyanták mértékétől függ. A sör keserűanyag – tartalmát EBC egységben határozzák meg, amely 15-50 mg/l között mozog, ebből 1-4 mg/l izomerizálatlan alfa-sav, 1-3 mg/l hulupon, a maradékot az izo-alfa-savak alkotják.

Komló: A sör legfontosabb és legáltalánosabban elterjedt „fűszere”, ez adja jellegzetes keserű ízét. Szerepe azonban nem csak ebből áll, a komlóban található alfa-savak csíraölő és konzerváló hatása jelentősen megnövelte a pasztőrizálatlan sörök eltarthatósági idejét. És ne feledkezzünk meg a komlóban található lupulin hatásáról sem. Ez az anyag nyugtató hatású, ez okozza az egy-két pohár sör elfogyasztása utáni kellemes bágyadtságot. A komlót magát már régóta ismeri az emberiség, nagy mennyiségben sörfőzéshez azonban csak a 800-900-as években kezdte el használni, általánosan pedig csak a XII-XIII. században terjedt el Európában.

Komlózás: A szűrt sörlevet a főzőházban felforralják és komlót adnak hozzá. Főzés közben a komló keserűanyagai kioldódnak, és az eredetileg kissé édeskés sörlevet keserűvé változtatják. A főzés ideje változó, általában másfél – két óra. A sörlevet a komlózás után különböző technikai megoldású szűrőkön leszűrik és a lehető legrövidebb idő alatt lehűtik az erjesztés hőfokára.

Kölsch: A németországi Köln városában főzött ale jellegű sör, a nevet csupán az ottani sörfőzdék egy meghatározott csoportja használhatja. E sörfajta erjesztése 18-20 °C fokos hőmérsékleten történik, majd alacsony hőmérsékleten -1 –1,5 °C-on történik az érlelése. Színe igen világos, íze inkább malátás, élénk, alkoholtartalma 5% körüli.

Lager sörök: Tiszta, átlátszó, alsóerjedésű, világos sörök. Az erjedés sörtípustól függően 5 °C és 13 °C között zajlik, ezért hosszabb ideig is tart, mint a felsőerjesztésű sörök esetében. Neve az erjedést követő német „lagern” azaz „tárolni” szóból ered. Eredetileg Közép-Európa szívéből származik, az „aranyháromszögnek” is nevezetett területről. A háromszög csúcsain a következő városok helyezkednek el: München, Prága, Bécs. A huszonegyedik század elején a világ sörfogyasztásának tekintélyes részét – közel kilenctizedét – az úgynevezett lager sörök teszik ki. Lager sörök persze sokfélék lehetnek: van keserű és édeskés, sötét és világos, erős és gyenge. Ami közös bennük, az tulajdonképpen nem más, mint a sör gyártásakor használt alsóerjedésű élesztő, és az, hogy viszonylag alacsony hőmérsékleten (5-6 ⁰C) zajlik le az erjedés, majd hosszabb – rövidebb ideig, de minimum 6-8 napig érlelik 0-1°C –os hőmérsékleten.

Lambic/Lambiek: A XV. századból, a Belgiumi Lembeek falucskából származó spontán erjedésű ale. Az ottani, levegőben –és ezáltal a sörkészítéshez használt eszközökön is- megtalálható élesztőgombák elégségesek a sörcefre erjesztéséhez. Az érlelési folyamat hosszú, akár több évig is eltarthat, s jellemzően tölgyfahordóban történik. A Lambiek mindig tartalmaz búzamalátát is. Ízük karakteres, savanykás. Általában nem fogyasztják eredeti formájában, inkább keverik, vagy különböző gyümölccsel ízesítik így jönnek létre a Faro, Gueuze és gyümölcsös Lambiek sörök. A gyümölcsös Lambiek készítéséhez /ún. Vruchten Lambiek/ általában az őszibarackot, a málnát, a meggyet, a szilvát és a feketeribizlit használják.

Maláta: 1. Szárított, csíráztatott gabona. Általában árpából, vagy búzából készül. 2. Sörirodalmi és kocsma kulturális folyóirat Magyarországon.

Malátázás: A sörfőzés elengedhetetlen előkészítő folyamata, amely során a gabonaszemek (malátázásra a legalkalmasabb gabonafajta az árpa) keményítőtartalma nagyrészt cukorrá alakul át. A malátázás folyamata – elvileg – nagyon egyszerű. A friss és egészséges gabonaszemeket beáztatják, majd hatalmas, magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A csírázás folyamata néhány nap alatt végbemegy, ez alatt a gabonaszemekben levő enzimek a keményítőt nagy molekulájú cukrokká alakítják át. Közben a malátarakást többször át kell forgatni, hogy minden egyes gabonaszem kellő mennyiségű levegőt, hőt és nedvességet kapjon. Amikor az enzimek elvégezték munkájukat, akkor a csírakezdeményeket eltávolítják, és a gabonaszemeket kiszárítják. A szárítás időtartamától és hőmérsékletétől függően különféle malátákat kapunk, a 75-85 ⁰C-on szárítottat bécsi, a 100-110 ⁰C-on szárítottat sötét vagy müncheni típusú malátának is szokták nevezni. Az így elkészített maláta azután hosszabb ideig is tárolható.

Marzen Bier vagy Oktoberfest Bier: A németországi München-ből származó lager sör, mely ismeretes Oktoberfest sörként is. Neve a március hónapra utal, ez volt az utolsó hónap, - egészen a XIX. század második feléig- amikor még sört lehetett főzni, melyet a nyár folyamán hideg barlangokban, pincékben tároltak. Ilyen módon lehetett akkoriban a nyári hónapokban is hűsítő sört inni és a különböző jeles eseményeken, közte az ismert müncheni sörünnepen az Oktoberfesten sört csapolni és fogyasztani. A XIX. század második felében születtek meg azok a felfedezések és találmányok, melyek már lehetővé tették a sör –mint élelmiszer- megfelelő tartósságát, stabil minőségét, és így egész évben - évszaktól független- készítését. E sörfajtát az erre jogosult müncheni és München-környéki sörgyárak főzhetik a világhírű bajor sörünnepre.A Marzen Bier vagy Oktoberfest Bier sörök jellemzően közepesen testes, csábítóan édes-malátás ízű sörök. Színviláguk a narancsostól a vörösrézig terjed, alkoholtartalmuk 5% körüli.

Mild: Angol ale, alacsony, 4% körüli alkoholtartalommal. Jellemzőjük a felhasznált kevés komló, így a kesernyés, komlós íz hiánya. Színük változatos, az egészen világos aranytól a bronzig terjed.

Milk Stout: A Sweet Stout /édes stout/ egy fajtája, amely tejcukor hozzáadásával készül. Kifejezetten édes sör, mivel a tejcukrot az élesztő nem erjeszti meg. Gyakran ajánlják a szoptatós anyáknak tápsörként.

München: A bajor fővárosból, Münchenből olyan sörféleségek származnak, mint a híres bock, a Doppelbock, a Märzenbier, ill. a típust teremtől Müchner Hell és a Münchner Dunkel. A kisebb serfőzdéket nem számítva ma a városban hat sörgyár üzemel. Az Augustiner, a Hacker-Pschorr, a Hofbräu, a Löwenbräu, a Paulaner és a Spaten.

Müncheni maláta: Malátaaromában, enzimekben gazdag világosbarna árpamaláta. A müncheni sörtípus és a barna sörök készítéséhez használják.

Pale Ale: A XVIII. századi Angliából származó ale. Jellemzőiben szinte teljesen megegyezik a Bitterel. Általánosan elfogadott, hogy a palackozott Bittert nevezik Pale Ale-nek. A világos /pale/ ale színe változatos, az egészen világostól a rozsdáig, sötét borostyánig terjed. Ízük általában könnyed, édes, hiányzik belőlük a komló keserűje.

Pasztőrözés: A kész sörben levő mikroorganizmusok elpusztítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az italt a fejtés előtt egy-két percre 70 Celsius-fokra melegítik fel, majd visszahűtik. Bevett és biztosabb módszer még, de egyben lényegesen energiaigényesebb is, ha a már palackozott vagy dobozolt sört pasztőrözik.

Pilseni (pils, Pilsener, Pilsner): A legszélesebb körben ismert és utánzott lager. Nevét a csehországi Plzen városáról kapta. Itt készül ugyanis a Plzensky Prazdroj, amit a világ Pilsner Urquell néven ismer, ami kb. annyit tesz, mint „pilseni az (ős)eredeti forrásból”, így kívánva megkülönböztetni magát a többi „pilsenitől”. Először 1842-ben főzték ezt a sörtípust, amely jellegzetesen friss, fanyar ízét, tartós habkoronáját bőséges komlótartalmának köszönheti. Az ilyen jellegű söröket nevezik pilsnek, Pilsenernek is.

Pilseni Maláta: Malátaaromás, enzimben gazdag világos árpamaláta. Készítésekor minden olyan tényezőt kiiktatnak, amely az aszalásnál a melanodin (színanyag) képződését elősegíti. A pilseni típusú sörök készítésére szolgál.

Porter: Sötétbarna vagy fekete. Magas hőmérsékleten szárított malátával készített, kiegyensúlyozott komlós ízű, felső erjesztésű sörtípus. Eredetileg London városához kötődött.

Pilsener/Pils/Pilsner: A Pilseni sör 1842-ben született, a csehországi Pilsenben. A pils típusú sörök jellegzetes, erőteljesen kesernyés ízüket bőséges komlótartalmuknak köszönhetik. Alkoholtartalmuk általában 4 % és 5% között van.

Porter: A stout egy változata, felsőerjesztéssel készül. Színvilága a sötét borostyántól a rézvörösön keresztül egészen feketekávéig terjed, vörös beütéssel. Íze általában édeskés, pörkölt malátás aromával, mely feleleveníti az étcsokoládét, a kávébabot és még a sült almát is. Ajánlott fogyasztási hőmérséklet fajtától függően 11 °C és 18 °C között.

Pub: A public house, azaz: a közösségi ház rövidítése. Nagy-Britanniában „született” ez az elnevezés, mely ott valóban többet jelent, mint egy söröző. Manapság már másutt, így Európában is elterjedt e név használata.

Rauchbier: Alsóerjedésű különlegesség a bambergi füstízű sör (Bamberger Rauchbier). Ennek készítéséhez olyan malátát használnak, amit nedves bükkfából rakott tűzön szárítottak. Így a sör – akárcsak a hasonló eljárással, szárított malátából készülő skót whisky – intenzív füstízt kap.

Serjog: Magyarországon a serfőzési jog a honfoglalástól kezdve a földtulajdonhoz kötődött: ez volt a „serjog”.

Sermérőcégér: Serjel, ami jelezte, hogy a házban sörkimérés üzemel. Ennek legősibb jele a láncon lógó golyó volt.

Skót ale: Lágy, malátás ízű sör, mely Skóciában készül. Általában sötét, néha igen erős.

Steam Beer/Dampfbier: A gőzsör készítésekor tulajdonképpen az ale és a lager sörök főzési módját kombinálják. E sörtipus egy alsóerjesztésű sör, melyet a felsőerjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten erjesztenek. Eredetileg az Egyesült Államokból származik, de ma már Németországban is főzik.

Stout: Sötétbarna, majdnem fekete sör. Pörkölt malátával készül, felső erjesztéssel. Az édes stoutok történelmileg Londonhoz, a komlósabb, száraz típusok Dublinhoz és Corkhoz kötődnek.

Sörfőző-pub: Saját sörét főző pub vagy étterem, főzetüket gyakran máshol is árusítják.

Sör: Árpa-, búza-, vagy rozsmalátából komlóval főzött, szénsavval telített, alkoholtartalmú ital.

Sörfejtés: A sör hordókba, palackokba, dobozokba történő töltése. A fejtést az első két esetben túlnyomás alatt kell végezni, ami azt jelenti, hogy a hordóból vagy palackból kiszippantják a levegőt, szén-dioxiddal töltik meg és úgy töltik tele sörrel.

Strong Ale/Old English Ale: Rendkívül erős, testes felsőerjesztésű ale. Színben a világos borostyántól a sárgásbarnáig, illatban a mandulától a krémes, édesig terjed. Általában keserű, de nem túl komlós íz és zamat jellemzi.

Trappist: A sörök készítését tekintve a középkorban fontos szerepet játszottak a kolostorok és a különböző szerzetesrendek, köztük a trappista szerzetesek és kolostoraik is. Napjainkban azonban már Európában csak Hollandia és Belgium területén működnek trappista szerzetesi sörfőzdék, a Chimay, La Trappe, Orval, Rochefort, Westmalle, Westvleteren kolostorok, melyek egyben a trappista sörök márkaneveit is jelentik. Ma már természetesen nem a szerzetesek főzik és készítik a sört, a kolostorok a receptúrát, a technológiát és a névhasználati jogot adják át –szigorú feltételek mellett- használatra. A trappista sörök erős, jellemzően magas alkoholtartalmú, téglavörös-mahagóni színárnyalatú sörök. Különleges, gyümölcsös ízük van, mely a speciális erjesztési módnak és a gyakran többéves fahordós érlelésnek köszönhető. Alkoholtartalmuk 5 és 10% között van, az erősséget az Enkel, Dubbel és Tripel elnevezésekkel jelölik.

Tripla: (tripel/triple) Általában nagyon erős, aranyszínű, illatos, komlós ale, melyet az eredeti Westmalle Tripel sörtől mintáznak.

v/v: Az alkohol térfogatszázaléka. A legegyszerűbb és legelterjedtebb mértékegység. Az Amerikai Egyesült Államokban szokás súlyszázalékban megadni az alkoholtartalmat. Mivel az alkohol könnyebb, mint a víz, ez alacsonyabb értéket ad.

Weizen/Weissbier/Wheat: A német típusú búzasör, mely megfelel a német sörtisztasági törvénynek, azaz csak vízből, malátából /általában 50% búza-, 50% árpamaláta/, komlóból és élesztőből készítik, azaz nem tartalmaz a belga búzasörökre jellemző fűszereket. A weizen jelentése búza, míg a weiss fehéret jelent. Felülerjesztő élesztő felhasználásával készülő sörtípus, melyhez néhány sörfajtánál alulerjesztő élesztőt is adnak a palackban történő további erjedés miatt. Két változatuk ismeretes: a szűretlen, az igazi búzasör, mely Hefe Weizen néven, míg a szűrt, ami Kristall Weizen néven kerül forgalomba. Színük az világossárgától az egészen sötétig /Dunkel/ terjed. Ízük frissítően fanyarkás, gyakran gyümölcsös, olajos magvas, jegyekkel és finom élesztős illattal.

  • Radler
  • Szalon
  • Pécsisör
  • Sör az sör