Sörfajták

A sörök csoportosítására több lehetőség kínálkozik, a legelterjedtebb csoportosítási lehetőség, amikor az erjesztés módjából indulunk ki.

Ennek megfelelően a sör lehet

  • Felső erjesztésű
  • Alsó erjesztésű

A felsőerjesztésű sörök készítésekor úgynevezett felsőerjesztésű élesztőt használnak.

A felhasznált élesztőfajta alapján a felsőerjesztéssel készülő sörök fő alcsoportjait az alábbiakban ismertetjük.

A) Búzasörök, melyek lehetnek:

  • Szelektált élesztős sörök
  • Tejsavas erjedéssel készített sörök
  • Spontán erjedéssel készülő Lambic sörök

B) Édes stout sörök

C) Porter sörök

D) Ale tipusú sörök

A felsőerjesztésű söröket átlagosan 10°C és 25°C fokos hőmérséklet közötti hőfoktartományban erjesztik. A sörélesztő az erjedés intenzív szakasza során a sörlé felső harmadában, annak fedőrétegében helyezkedik el, ebből ered a „felsőerjesztésű” elnevezés. Az erjesztés módjának köszönhetően az élesztő sok mellékterméke marad a sörben, ettől lesznek bizonyos esetekben az így készülő sörök kellemesen gyümölcsös, olajos ízűek.

A alsóerjesztésű sörök esetében az erjesztéshez úgynevezett alsó erjesztésű sörélesztőt használnak. A sörélesztő az erjedési folyamat során a sörlé alsó harmadában helyezkedik el, majd az erjedés befejeztével leüllepednek a sör aljára, innen ered az „alsóerjesztésű” elnevezés. Az erjesztés viszonylag alacsony hőmérsékleten (7-13 °C) történik.

Az alsóerjesztésű sörök fő alcsoportjai

A) „Lager”

  • Pliseni
  • Dortmundi
  • Erős ( magas alkoholtartalmú ) lágerek

B) Bécsi

  • Marzen

C) Müncheni

  • Müncheni világos : Világos bak és Dupla világos bak
  • Müncheni barna: Barna bak és Dupla Barna bak, Rauch Birer

Az alsóerjesztéssel készülő söröket gyakran lager tipusú sörként is említik. Ennek magyarázata, hogy az erjedés utáni érlelése a sörnek- mely minimum két hét-, alacsony hőmérsékleten, -1 °C hőmérsékleten tárolva történik, a „tárolni” szó német megfelelője pedig a „lagern”.

  • Radler
  • Szalon
  • Pécsisör
  • Sör az sör